Családunkban az ünnepek, kicsit mások, amióta a gyerekeink megszülettek. Amikor Csongi kicsi volt, mi is a csillagokat akartuk lehozni, és jártuk a boltokat a legklasszabb ajándékokért. A csillagokat most is lehoznánk neki, csak rá kellett jönnünk, hogy másfajta csillagok teszik őt boldoggá.
Mi is végigmentünk a klasszikus ajándékokon: kapott csilingelő márkás babajátékokat, fejlesztő fajátékokat, autókat és mesekönyveket, de valahogy soha nem láttuk a csillogást a szemében. Hosszú időnek kellett eltelnie, mire elfogadtuk, hogy nem olyan ajándékokra vágyik, mint amire:
-mi vágynánk, ha gyerekek lennénk,
-más gyerekek vágynak az oviban/suliban,
-a reklámok alapján vágynak a gyerekek.
Még most is mosolyognak a barátaink, amikor meglátják, hogy nálunk mit hoz a Nyuszi, Mikulás, Jézuska. Ajándékot még mindig nem bont ki Csongi, de sok ünneppel a hátunk mögött már legalább tudjuk, hogy mi teszi igazán boldoggá:
-légycsapó
-mosogatószivacs
-szilikonos jégkocka készítő, muffin forma
-stresszlabda
A legutóbbi december 6-ika reggelt nem felejtem el egy ideig. Beni az elmúlt években felváltott engem, és átvette az ajándékok bontogatásában a segítő szerepet. Így volt ez „Mikulás reggelén” is, amikor szinte csukott szemmel pattant ki az ágyból, és vette az irányt az ablak felé. Bontogatta az ajándékokat, majd gondosan osztogatta: rendőrautó neki, virgács a tesónak, csoki magának, szilikonforma a tesónak, még egy virgács (ezt sajnos magára kellett vállalnia) ide, gyümölcsszelet Csonginak. Mindenki boldogan nézegette az ajándékokat, majd Beni megszólalt: „De jó, hogy a Mikulás a Csonginak jégkocka formát és nekem autót hozott, Ő tényleg tudja, hogy melyik gyerek minek örül…”
És tényleg, nem az a fontos, hogy forintra ugyanannyit költsünk a fiúkra minden ünnepnél, hanem, hogy az igényeiket figyelembe véve vásároljunk. Egy klassz mosogatószivacs igazán nagy örömet tud szerezni, még ha nehéz is elfogadni.
